Szociális hozzájárulási adó

Szochó

Szociális hozzájárulási adó

Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról? Valóban csak a cégeknek kell ilyet fizetniük? Minden a szochó kedvezményekről.

Mi a szochó?

A szochó egy rövidítés, aminek a jelentése szociális hozzájárulási adó. Ez is egy olyan adó, amit nagyon sokféle bevétel után meg kell fizetni, van hogy a magánszemélynek, van hogy a cégeknek az alkalmazottaik után.

Milyen bevételek után kell szociális hozzájárulási adót fizetni?

Összességében minden olyan jövedelem után meg kell valakinek fizetnie a szochót, ami után társadalombiztosítási járulékot (TB járulék) kell fizetni.

Nézzük azért meg részletesen, hogy milyen bevétel után kell fizetni:

  • minden bérjövedelem után
  • béren kívüli juttatások után
  • egyes meghatározott juttatások után
  • fizetett ösztöndíj után
  • kamatkedvezményből származó jövedelem után
  • vállalkozásból kivont jövedelem után
  • értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után
  • osztalék és a vállalkozói osztalékalap után
  • árfolyamnyereségből származó jövedelem után

A felszolgálási díj után nem kell szochót fizetni.

Szochó - Mi után kell fizetni?

Kinek nem kell szochót fizetnie?

Nincs adófizetési kötelezettsége:

  • a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozónak
  • annak a társas vállalkozásnak, aki nyugdíjast foglalkoztat, a nyugdíjas alkalmazott után nem kell szochót fizetnie
  • az iskolaszövetnek az után a még nem 25 éves tanulója után, aki nappali képzésben tanul
  • a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjai után
  • a kifizetőnek szakképzési szerződéses, tanulószerződéses, hallgatói munkaszerződéses tanuló után
  • nyugdíjas foglalkoztatott után semmilyen jogviszonyban nem kell szochót fizetni
  • ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után

Nagyon részletesen megtalálható a szochó mentesített köre a NAV honlapján, ha mélyebben is érdekel, itt tudod megnézni: NAV 49. információs füzet

Mennyi szociális hozzájárulási adót kell fizetni?

Szochó mértéke

Szerencsére ezt az adót is elég szépen csökkentették, így 2022. január 1-től a szociális hozzájárulási adó mértéke 13%.

Az egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelemnél azt összeget, ami után meg kell fizetni a szochót meg kell szorozni 1,18-cal és a kapott összeg után kell a szociális hozzájárulási adó megfizetni.

Ráadásul ennek az adófajtának van egy felső határa. Ez a határ az aktuális minimálbér 24-szerese. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy addig kell ilyen adót fizetned, ameddig a mindenfajta jövedelmed együtt el nem éri a minimálbér 24-szeresét – 2022-ben ez 200.000 Ft x 24 = 4.800.000 Ft. Amennyiben ezt az összeget a jövedelmed éves szinten meghaladja, a 4.800.000 Ft feletti rész után már nem kell ezt az adót megfizetni!

Kinek kell konkrétan a szochót megfizetnie?

Arról már olvashattál, hogy nagyrészt ezt az adót a cégek fizetik az alkalmazottaik után. Tehát amikor azt gondolod, hogy neked bruttó 300.000 Ft a havi fizetésed és ezt miért tartja olyan soknak a főnököd, akkor azt is vedd figyelembe, hogy ezt az adót neki még a te bruttó fizetéseden felül kell az államnak megfizetnie. Ez azt jelenti, hogy a céged még 39.000 Ft-ot fizet utánad havonta a NAV számlájára.

Főszabályként a kifizető a szociális hozzájárulás fizetésére kötelezett, tehát a vállalkozások.

Vannak olyan esetek, amikor neked, mint magánszemélynek kell ezt az adó befizetned. Lássuk ezeket az eseteket:

  • ha van olyan jövedelmed, ami külföldi kifizetőtől származik, tehát nem vonnak belőle TB járulékot
  • ha a jövedelmed nem kifizetőtől származik, tehát például egy magánszemély bízz meg egy feladattal és fizet neked ennek elvégzéséért
  • vannak olyan esetek, amikor a kifizetőnek nem kötelező megállapítani a te szochó fizetési kötelezettségedet és nem is csinálja meg, ekkor neked kell kifizetned
  • vállalkozásból kivont jövedelem után
  • értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után
  • osztalék után
  • árfolyamnyereségből származó jövedelem után

Hogyan kell magánszemélyként megfizetned a szochót?

Az egyéni vállalkozónak és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak (nyugdíjas ev) a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adóját a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig megfizetnie.

A szochó fizetésére kötelezett természetes személynek az adót a személyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg kell megállapítania és megfizetnie azzal, hogy az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vallja be.

Lehetősége van a magánszemélynek nyilatkoznia a munkáltatója felé, hogy elérte vagy várhatóan az éven el fogja érni a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség felső határát. Arra azonban érdemes odafigyelni, ha ez mégsem következik be – tehát valamilyen ok miatt mégsem keres 2022-ben legalább 4.800.00 Ft-ot, akkor az adót egy 6%-os bírsággal sújtva kell megfizetnie. A bírság a magánszemélyt terheli, hiszen ő nyilatkozott.

Szochó felső határa

Szociális hozzájárulási adókedvezmények

A szochó kedvezmények mindig a minimálbérhez igazodnak, tehát minden esetben vedd figyelembe az adott évre meghatározott minimálbér összegét – 2022-ben 200.000 Ft. (Az összegek 2022. évre vonatkoznak havonta és alkalmazottanként.)

  • szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény (FEOR: 08, 7333 vagy 8421)

kedvezmény mértéke: a minimálbér utáni 13% szochó fele (13 eFt)

  • munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

Kik számít ebbe a csoportba?

Aki a foglalkoztatása kezdetét megelőző 275 napon belül maximum 92 napig rendelkezett valamilyen munkaviszonnyal (munkaviszony, egyéni vagy társas vállalkozó). Nem számít bele a 92 napja a CSED, a GYED, a GYES, az örökbefogadói díj és a közfoglalkoztatás.

kedvezmény mértéke: a minimálbér utáni 13% szochó 2 évig (26 eFt), a 3. évben pedig a 13% fele (13 eFt)

  • 3 vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők utáni adókedvezmény

Ezt a kedvezményt azok után a nők után lehet igénybe venni, akik legalább 3 gyermek után jogosultak családi pótlékra és újra visszamennek dolgozni.

kedvezmény mértéke: a minimálbér utáni 13% szochó 3 évig (26 eFt), a 4-5. évben pedig a 13% fele (13 eFt)

  • megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

Ki számít megváltozott munkaképességű személynek?

Akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb, vagy I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

kedvezmény mértéke: a minimálbér kétszerese után 13% szochó (52 eFt)

  • közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény

kedvezmény mértéke: maximum a közfoglalkoztatási garantált bérminimum 130%-a után a 13% szochó fele (21.970 Ft)

  • kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény

A kedvezményt a vállalkozásként működő kutatóhely munkáltatói érvényesíthetik.

kedvezmény mértéke: doktori vagy magasabb tudományos fokozatú személyek esetén maximum 500 eFt 13% szochója (65 eFt) vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók után maximum 200 eFt 13% szochója (26 eFt)

  • kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

Ezt a kedvezményt a vállalkozásként működő alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhely veheti igénybe.

kedvezmény mértéke: a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségként elszámolt bérköltsége után a 13% fele.

  • védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető adókedvezmény

kedvezmény mértéke: maximuma a minimálbér négyszerese után 13% szochó (104 eFt)

  • szakirányú oktatás és duális képzés után érvényesíthető adókedvezmény

kedvezmény mértéke: akit ez érint, az tanulmányozza alaposan a NAV ide vonatkozó füzetét, mert nagyon szerteágazó és sok mindent kell figyelembe venni: NAV 49. információs füzet

Összefoglalva a szociális hozzájárulási adókedvezmények:

Szochó kedvezmény inforgrafika

Hová kell a szociális hozzájárulási adót befizetni?

Természetesen a NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számlájára, melynek számlaszáma: 10032000-06055912

Mikor kell a szochót megfizetni?

Alapesetben havonta kell fizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.

Kamatkedvezményből származó jövedelem után évente, az adóévet követő év január 12-éig kell a szochót megfizetni.

Ha az adófizetésre kötelezett személynek magánszemélyként kell szochót fizetnie, annak határideje ugyanúgy, mint alapesetben a  tárgyhónapot követő hónap 12-e, viszont bevallania a személyi jövedelemadó bevallásában kell.

Ha a természetes személy szochó fizetésre lett kötelezett

  • vállalkozásból kivont
  • értékpapír-kölcsönzésből származó
  • osztalékból vagy vállalkozói osztalékalapból származó
  • árfolyamnyereségből származó

jövedelme után, azt a személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania és megfizetnie.

Remélem, tudtam neked segíteni, és most már jobban képbe kerültél a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos kötelezettségekről és a kedvezmény lehetőségeiről.

Amennyiben segítségre lenne szükséged, keress nyugodtan!

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.